Mindenki ellenálló volt!

A nagy háborúk, forradalmak, rezsim- illetve rendszerváltások után sorban állnak azok, akiknek hirtelen eszébe jut, hogy ő tulajdonképpen mindig is a rendszer ellen dolgozott, mindig ellenálló, partizán, titkos bomlasztó volt. A párttitkár valójában áldozat volt, a munkásőr csak szabotált, a besúgó dezinformált, a téeszelnök ellenállt, és mindenki, de tényleg mindenki partizán volt.

Persze, az ember változik, véleményünk, világnézetünk alakul, tévedhetünk, és persze a világ is megváltozhat - így benne mi is. De utólag tagadni, hazudozni, hamisan felmenteni magunkat nem elegáns, hogy finoman fejezzem ki magam. Az előző, népszavazással kapcsolatos bejegyzések megírásának éppen az volt az egyik oka, hogy világossá tegyem (akár a magam számára is) az álláspontomat, hogy kiálljak a véleményem mellett.

Hiszem azt, hogy hamarosan lecseng ez a társadalmi pánik, véget ér a hisztéria, a kormány elengedi ezt a gumicsontot. Azt gondolom, eljön még az az idő, mikor tisztábban látjuk majd a mostani helyzetet, és kiderül sok emberről, hogy ő ellenálló volt, nem is úgy gondolta, meg eleve érvénytelenül szavazott.. Én leírtam a véleményem, tiszta lelkiismerettel várom a jövőt.

Nem akartam valójában kimerítően írni a témáról, sok helyen nagyszerűen megtették ezt, adatokkal, tényekkel - aki akarta, elolvashatta ezeket. Csupán és is el szerettem volna nagy vonalakban elmondani, amiről úgy gondolom, hogy el kellett mondanom.

Természetesen nem gondolom azt, hogy nem lehet másnak más véleménye. Sőt, arra buzdítok mindenkit, hogy saját tudása, lelkiismerete szerint szavazzon. Az eltérő véleményt én nem üldözöm, nem tartom hazaárulónak aki nem úgy gondolja mint én. A jó világhoz hozzátartozik a szabad gondolkodás, a véleményszabadság is. Ha kell, még harcolnék is azért, hogy a nemmel szavazók is elmondhassák amit akarnak.